Szimuláció Marvel kapitány után szabadon - kérdés:

Szimuláció segítségével megtudhatjuk, mekkora  erővel csapódhatott be a skrull feje az oszlopba. Előre tudom, hogy a vége az egésznek az lesz, hogy nem tudom, de készítettem valami hasonlót és arra megtudom mondani, hogy mekkora erő kell a meghajlításához. A következő szimuláció a Marvel Kapitány egyik jelenete ihlette, mely a bemutatóban 7-16 másodperc között látható (link: Marvel Kapitány - magyar előzetes #2 https://www.youtube.com/watch?v=LIL9e7marCU ). A trailerből az derül ki, hogy „… a skrullok a rosszfiúk …” és amikor a Marvel Kapitány megüti az öreg nőt, akkor ő visszatámad, szóval valószínűleg földönkívüli (vagy csak muay thai harcos, aki hobbiból kravmagázik is néha). Bízom benne, hogy ez így spoiler mentes volt! ;) A bemutatóban ez a jelenet amire gondolok. (Ez a tehereset.) Ehhez a szimulációhoz két testet rajzoltam, egy fejet... és egy csövet. A két modellt összeraktam egy összeállításban és utána összefejeltettem még a CAD-es környezeten belül a Mate Controllerrel (csak, hogy mutogathassam a többieknek, hogy ezt futtatom…). Ezek után a videót megnéztem párszor, kigugliztam Brie Larson magasságát, megváltoztattam a cső hosszát és megtippeltem, hogy mennyire deformálódhatott a cső, amit lefejelt a (vélhetőleg) skrull nő. Ezt követően elindítottam a SW Simulation-t és a nemlineáris statikai modult úgy állítottam be, hogy a cső alja és a teteje befalazott (mivel a videóban nem látszódik, hogy a megfogásból kiszakadna), felosztottam a cső közepét hálósűrítéshez és a fej tetejét is. A fej tetejét és a felkarcolt felületet a csövön No Penetration (nincs behatolás = egymáson elcsúszó + surlódó + egymáshoz deformálódó) kényszerrel kapcsoltam össze. Ezt követően a görgős megfogással rögzítettem a fejet, hogy ne csússzon el oldalra. Majd a fejnek egy nagyon kemény anyagot adtam, a csőnek meg egy képlékeny alumínium anyagmodellt (amit SkrullCsont-nak neveztem el). Készítettem egy 80 mm-es előírt elmozdulást, amit a következő vezérgörbével terheltem meg.

A deformáció a következő videón látszódik:

Az elmozdulás értékek változása a szimuláció alatt:

Feszültség alakulása a szimuláció alatt:

Csak a cső alakváltozása (a végén a maradó alakváltozással) a következő videóban látható:

Ezek után lekérdeztem a fej hátulján ébredő reakcióerőket. A reakcióerők (a terhelőgörbéből adódóan) 0,5 másodpercnél voltak a legnagyobbak, kb. 4 kN (3791,6 N), ahonnan csökkenni kezdett kb. 1,015 másodpercig (ez volt az a pont, ahol már nem ért hozzá a fej az alakváltozott csőhöz). Ezenfelül kb. 0,1-0,13 másodperc között folyt meg az anyag plusz voltak oldalirányú erők is, de azok nagysága elhanyagolható volt.