Az ipar területén dolgozók számára talán már elcsépelten is hangzanak ezek a rövidítések (PDM-PLM), hiszen akik tervezéssel és/vagy gyártással foglalkoznak és munkájuk során 3D CAD adatokat használnak, biztosan találkoztak már ezekkel a szavakkal. De mit is takarnak ezek a hárombetűs kifejezések valójában? És ha már tudjuk, mit jelentenek, szükségünk van-e rájuk a munkánkhoz és ha igen, melyikre?
Mi az a PDM?
A PDM (product data management) termék adatkezelést jelent. Arra fejlesztették ki, hogy kezelje a termékterveinkhez kapcsolódó fájlokat. Ahogy a CAD rendszerek egyre kifinomultabbá váltak, úgy lettek a fájl struktúrák is egyre komplexebbek. A SOLIDWORKS tervek összeállítási fájlokból állnak, amik más összeállítási és alkatrész fájlokól épülnek fel és ezekhez tartoznak még a 2D-s rajzok. Ezek kapcsolódnak egymáshoz és az egymásra való hivatkozások miatt szükséges eltárolni őket. Ha az összeállításunk nem találja a szükséges alkatrészt, akkor használhatatlanná válik és ha nem a megfelelő fájlt találja meg, az még nagyobb bajt okozhat. A PDM egy olyan rendszer, ami a tervekhez kapcsolódó minden fájlt eltárol. Továbbá lehetővé teszi, hogy egy projekten több felhasználó is dolgozzon egyszerre. Így megoldható, hogy az egyik mérnök egy alrendszeren, a másik a teljes összeállításon és a harmadik meg a 2D-s rajzokon dolgozzon. PDM rendszer nélkül nehezen biztosítható, hogy ne írják felül egymás adatait vagy hogy mindenki a legfrisseb tervváltozaton dolgozzon. A PDM-mel egyszerűen tárolhatók a tervváltozatok és nyomon követhetők a módosítások.Mi az a PLM?
A PLM (Product Lifecycle Management) termék életciklus kezelést jelent. A PLM lehetővé teszi a cég számára, hogy a termék kialakításának minden területét kézben tartsa, nem csak a tervadatokat. A projekt indításától kezdve a tervezésen és gyártáson át egészen felhasználásáig. Vegyünk erre egy példát, mint a manapság mindenkinél megtalálható mobiltelefont. A telefon rendelkezik fizikai alkatrészekkel, amiket 3D CAD-del terveztek, elektromos alkatrészeket, szoftvert, csomagolást, kezelési útmutatót stb. A cégnek szüksége van arra, hogy az adott termékre vonatkozó minden szükséges információ el legyen tárolva. A különböző termékinformációkat különböző típusú dokumentációk határozzák meg. Például a PLM rendszerben a gépészeti elemekről készült 2D-s rajz PDF vagy neutrális 3D formában jelenik meg inkább, mint paraszolid fájlban. A termékcsomagolásnál a 2D-s rajzok mellett grafikai fájlok is készülhetnek, amik a nyomtatáshoz szükségesek. A PLM magába foglalja a jóváhagyásokat is, amik a termék engedélyeztetéséhez vagy módosításához vannak rendelve. Ezek kapcsolódhatnak ipari követelményekhez (autóipar, orvosi eszközök, hadászat stb.) vagy minőségellenőrzési szabványokhoz. Mivel ezek az adatok tárolva vannak, elérhetők akár a beszerzési vagy a MEO részleg szármára és exportálhatók vállalatirányítási rendszerekbe is.Összefoglalva, a PDM egy tervezés-központú technológia, ami a már meglévő termékfejlesztési folyamatok hatékonyságát növeli a termék tervadatainak kezelésével. Míg a PLM egy stratégiai, folyamat-központú megközelítés, ami PDM-et és más technológiákat alkalmaz a termék életciklusának kezelésére és a folyamatok átdolgozására. És éppen a technológiákat illető félreértés okozza a PDM és PLM körüli zavart. Habár sok gyártó úgy hiszi, döntenie kell a két rendszer között, ez a választás nem teljesen kizárólagos, hiszen valójában minden PLM rendszer valamilyen PDM megoldást alkalmaz az adatkezeléséhez. A termékfejlesztéssel és gyártással foglalkozó cégek számára inkább az a kérdés, hogy szükségük van-e egy teljes PLM megoldásra vagy egy PDM rendszer kielégíti a jelenlegi és a jövőbeli igényeiket.